Az ügyvédi titoktartási kötelezettség

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot és információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége körében felelős azért, hogy a tudomására jutott tény, adat, információ illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegye.

A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot, információt tartalmaz és felöleli a megbízó személyes adatait, üzleti titkait (üzleti kapcsolatait, pénzügyi helyzetét), a megbízás tárgyától függően a banktitok vagy adótitok körébe tartozó adatokat valamint az ügyfél, illetve adott esetben az ellenérdekű fél családi állapotára, kapcsolatrendszerére és egészségi állapotára vonatkozó tényeket egyaránt.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az első ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik. Az ügyvéd a rábízott titkot határidő nélkül azután is köteles megőrizni, hogy megbízását teljesítette, vagy az egyéb okból kifolyólag megszűnt.

Az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését az ügyvéd bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól. A titoktartási kötelezettség alól kizárólag a megbízó, annak jogutódja, vagy a megbízó törvényes képviselője adhat felmentést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak személyesen az ügyvédet terheli, hanem kiterjed az ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelölt, gyakornok, ügyviteli alkalmazott, asszisztens) valamint az Ügyvédi Kamara tisztségviselőire és alkalmazottaira. Az titoktartásra kötelezetteket a fegyelmi és etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a fentiekben írtak csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, egyedi ügyekre vonatkozó jogi tanács kizárólag egyéni konzultáció keretén belül az eset összes körülményének figyelembevételével adható.

Végrehajtási eljárások korlátozása

Az 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet rendelkezései alapján a COVID-19 vírus által okozott járvány terjedésének visszaszorítása, valamint annak negatív következményei enyhítése érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban a hatályos végrehajtási törvény rendelkezéseit a veszélyhelyzet alatt a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni:

Az eljáró végrehajtónak az eljárás megindításakor értesítenie kell az adóst a részletfizetés lehetőségéről, amelynek az adós által való elfogadása vagy erre irányuló kérelme esetén a végrehajtó köteles az részletfizetési lehetőséget biztosítani a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulásának hiányában is.

A veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan árverés, helyszíni eljárás, ingatlan kiürítése iránti intézkedés nem foganatosítható. Az eljáró végrehajtó a lefoglalt gépjármű forgalomból kivonása és az adós lakóingatlanának árverezése iránt csak a veszélyhelyzet megszűnése után 15 nappal intézkedhet.

Mivel a veszélyhelyzet következtében egyes kötelezettségek teljesítése akadályokba ütközhet, így nem sújtható rendbírsággal az a személy, aki a veszélyhelyzet alatt fennálló járványügyi intézkedések miatt nem tudja teljesíteni jogszabályi kötelezettségeit.

Amennyiben az adós a járványügyi helyzet miatt olyan élethelyzetbe kerül, amely méltányolható körülmény, kérelmére a végrehajtási eljárás felfüggeszthető.

A Kormányrendelet teljes szövege a következő linken keresztül érhető el: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000057.KOR&dbnum=1

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a fentiekben írtak csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, egyedi ügyekre vonatkozó jogi tanács kizárólag egyéni konzultáció keretén belül az eset összes körülményének figyelembevételével adható.

Kijárási korlátozás

A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) számú Kormányrendelet célja a COVID-19 vírus okozta járvány terjedésének lassítása. Mivel a Kormányrendelet jelentős változásokat hoz a mindennapi életünkben mindenki számára fontos tartalmának pontos ismerete.

A Magyar Közlönyben 2020. március 27. napján megjelent Kormányrendelet általános szabályként kimondja, hogy mindenki köteles a szociális érintkezéseit a lehető legkisebb mértékre csökkenteni és másoktól – a közös háztartásban élők kivételével – lehetőség szerint legalább másfél méretes távolságot tartani.

Tilos a vendéglátóhelyeken tartózkodni a nem ott dolgozó személyeknek és a vendéglátóhelyek kizárólag elvitelre alkalmas ételek kiadásával, szállításával foglalkozhatnak.

Annak érdekében, hogy a legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó, 65 év feletti személyek a lehető legritkábban érintkezzenek embertársaikkal, az ezen korosztályba tartozók kizárólag 9 és 12 óra között vásárolhatnak élelmiszerüzletekben, drogériákban, a piacokon és a gyógyszertárakban. Ebben az időszakban a 65 év alattiak – az ott dolgozók kivételével – nem tartózkodhatnak ezekben a helyiségekben, a vásárlás lehetősége számunkra 9 óra előtt és 12 óra után áll fenn.

A Kormányrendelet 4. §-a részletesen felsorolja, hogy milyen alapos indokkal lehet elhagyni a lakóhelyet, tartózkodási helyet vagy a magánlakást: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000071.KOR 

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a fentiekben írtak csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, egyedi ügyekre vonatkozó jogi tanács kizárólag egyéni konzultáció keretén belül az eset összes körülményének figyelembevételével adható.

Törlesztési moratórium

A COVID-19 vírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet hatályba lépésével a 2020. március 18. napján fennálló lakossági és vállalati kölcsön-, hitel- és pénzügyi lízingszerződésekkel kapcsolatban felmerült tőke, kamat és díjak visszafizetésének kötelezettségét 2020. december 31-ig felfüggesztették.

Ebbe a körbe tartoznak a lakáshitelek, szabad felhasználású jelzáloghitelek, babaváró hitelek, személyi kölcsönök, folyószámla hitelkeretek, hitelkártyák, pénzügyi lízingszerződések, kis- és középvállalkozóknak nyújtott piaci és államilag támogatott hitelek egyaránt.

A fizetési moratórium alatt tőke, kamat, díjfizetési kötelezettsége nincs az adósoknak, ezek megfizetése csak a moratórium után esedékes. A fizetési moratórium lejárata után a hitelek eredeti futamideje a moratórium hosszával egyező mértékben automatikusan meghosszabbodik.

Tekintettel arra, hogy számos olyan adós van, akik továbbra is fizetni tudja a törlesztő részleteket, erre a rendelet is lehetőséget nyújt. Mivel a törlesztő részletek fizetésére vonatkozó kötelezettség felfüggesztését főszabályként említi a rendelet, így a további törlesztési szándékról az ügyfeleknek kell nyilatkoznia, pénzintézetenként eltérő módon.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a fentiekben írtak csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, egyedi ügyekre vonatkozó jogi tanács kizárólag egyéni konzultáció keretén belül az eset összes körülményének figyelembevételével adható.