Az ügyvédi titoktartási kötelezettség

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerint az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt, adatot és információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége körében felelős azért, hogy a tudomására jutott tény, adat, információ illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegye.

A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot, információt tartalmaz és felöleli a megbízó személyes adatait, üzleti titkait (üzleti kapcsolatait, pénzügyi helyzetét), a megbízás tárgyától függően a banktitok vagy adótitok körébe tartozó adatokat valamint az ügyfél, illetve adott esetben az ellenérdekű fél családi állapotára, kapcsolatrendszerére és egészségi állapotára vonatkozó tényeket egyaránt.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség az első ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik. Az ügyvéd a rábízott titkot határidő nélkül azután is köteles megőrizni, hogy megbízását teljesítette, vagy az egyéb okból kifolyólag megszűnt.

Az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését az ügyvéd bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól. A titoktartási kötelezettség alól kizárólag a megbízó, annak jogutódja, vagy a megbízó törvényes képviselője adhat felmentést.

Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak személyesen az ügyvédet terheli, hanem kiterjed az ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelölt, gyakornok, ügyviteli alkalmazott, asszisztens) valamint az Ügyvédi Kamara tisztségviselőire és alkalmazottaira. Az titoktartásra kötelezetteket a fegyelmi és etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a fentiekben írtak csupán általános tájékoztatásul szolgálnak, egyedi ügyekre vonatkozó jogi tanács kizárólag egyéni konzultáció keretén belül az eset összes körülményének figyelembevételével adható.