Pénztartozások jogi úton történő behajtásának menete
1. Fizetési felszólítás
A behajtás első, jogi utat mellőző lépése a fizetési felszólítás, amellyel a hitelező lehetőséget ad az adósnak arra, hogy fizetési kötelezettségét teljesítse a részére, esetlegesen részletfizetés kikötésével.
2. Fizetési meghagyás
Amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a fizetési felszólítás következményeként sem, úgy nemperes eljárásnak minősülő fizetési meghagyás benyújtására van lehetőség, amely során a hitelező közjegyző közreműködésével kísérli meg érvényesíteni a követelését. Amennyiben az adós a fizetési meghagyás tartalmát elfogadja vagy nem mond neki ellent 15 napon belül, úgy az jogerős és végrehajtható lesz.
3. Peres eljárás
Amennyiben azonban az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak 15 napon belül, úgy az eljárás automatikusan perré alakul, amely során a feleknek lehetősége van arra, hogy bizonyítsák azt, hogy a követelés jogszerűen fennáll-e és ha igen, úgy milyen mértékben. Az első fokú eljárás következményeként született ítélettel szemben lehetőség van fellebbezésre, amely esetén a másodfokú bírósához kerül az ügy, amely megvizsgálja az első fokú bíróság eljárását és döntését.
4. Jogerős döntés
Abban az esetben, ha születik egy jogerős fizetési meghagyás vagy az adós fizetési kötelezettségét jogerősen megállapító bírósági ítélet, úgy az adós köteles lesz teljesíteni tartozását a hitelező felé. Amennyiben ennek nem tesz eleget a megadott határidőn belül vagy nem kérelmezi részletfizetési lehetőség biztosítását, úgy a követelés végrehatható lesz.
5. Végrehajtási eljárás
A végrehajtási eljárás során az adós tartozásának kikényszerítésre kerül sor önálló bírósági végrehajtó közreműködésével, aki eljárása során felméri az adós vagyoni helyzetét és végrehajtás vezet az adós végrehajtható javaira, amelyekből kielégíthető a hitelező, mint végrehajtást kérő követelése.
6. Felszámolási eljárás
Abban az esetben, ha az adós jogi személy és a végrehajtás eredménytelün zárul, azaz behajthatatlannak minősül a követelés, úgy felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, amely keretein belül felszámolásra kerül a jogi személy és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az ennek következtében felszabaduló vagyonból kerülhetnek kielégítésre a hitelezők.
Részletesebben a fizetési meghagyásról
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. L. törvény alapján 2010. június 1-től a jogi képviselővel rendelkező felek és a jogi személyek a fizetési meghagyás iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (továbbiakban: MOKK) rendszerén keresztül az erre rendszeresített űrlapon, minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel ellátva adhatják be.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Egymillió forint feletti követelés esetén választható a fizetési meghagyás vagy a peres eljárás is.
A fizetési meghagyásos eljárások a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény hatályba lépéséig a bíróságok hatáskörébe tartoztak, azonban a törvény 2010. június 1-i hatállyal a közjegyzők hatáskörébe utalja a pénzkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárások lebonyolítását, amennyiben az adósnak van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye. A törvény egyúttal előírja, hogy a jogi képviselővel rendelkező fél és a jogi személy fél beadványát csak elektronikus úton terjesztheti elő.
Magánszemélyeknek – az elektronikus út mellett – továbbra is lehetőségük van a kérelmek papír alapon vagy szóban történő benyújtására azzal a kikötéssel, hogy nem elektronikus benyújtás esetén is szükség van a MOKK rendszerében történő regisztrációra.
A fizetési meghagyásos eljárásokat tehát immár nem papíralapon bonyolítják le a bíróságok, hanem elsősorban elektronikus úton a közjegyzők. A változás nyomán az eljárások menete jelentősen meggyorsult, így a jogerős fizetési meghagyás alapján a korábbiakhoz képest jóval hamarabb, rövid időn belül megindulhat a végrehajtási eljárás is.
Amennyiben a közjegyzői határozat jogerőre emelkedett, a jogosult végrehajtás elrendelését kérelmezheti. A végrehajtási eljárás célja, lényege az, hogy a jogosult kérelmére a a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben rögzített kényszercselekmények az adóssal szemben alkalmazhatóvá váljanak, és a jogosult minél hamarabb hozzájusson követeléséhez.
A jogszabályváltozás lehetőséget nyújt a fizetési meghagyások egyszerű és gyors tömeges lebonyolítására, továbbá megfelelő informatikai háttér mellett megoldást kínál a teljes körű elektronikus fizetési meghagyás és elektronikus végrehajtás szolgáltatás kialakítására.
Legfontosabb célunk, hogy az új évezred kihívásai között is a klasszikus ügyvédi tevékenység hagyományos alapelvein nyugvó szilárd jogi érdekvédelmet és a jogviták megelőzésére, illetve azok szakszerű kezelésére irányuló hatékony érdekérvényesítési lehetőséget biztosítsunk Ügyfeleinknek.
Komplex, ügyfél- és célorientált gondolkodásmóddal igyekszünk átfogó, az egyes jogágakon túlmutató problémamegoldásra, egyaránt figyelembe véve az adott kérdést szabályozó valamennyi jogterület normarendszerét és az elmúlt évtizedek során szerzett gyakorlati tapasztalatokat.
Kapcsolatfelvételi űrlap
Az Ön által megadott adatok és az üzenet szövege ügyvédi titoknak minősül, azokat kizárólag Ön és a Magyar Ügyvédi Iroda munkatársai láthatják. A honlap SSL tanúsítvánnyal rendelkezik, az adatok titkosításon esnek át, mielőtt az interneten keresztül átvitelre kerülnének és a titkosított adatokat csak a Magyar Ügyvédi Iroda által használt szerver képes lefordítani.
elérhetőségek
E-mail: office@magyarugyvediiroda.hu
Telefon: +36 1 333 55 99 (munkanapokon 9:00 - 17:00)
Ügyfélfogadás: 1027 Budapest, Horvát utca 14 (Bázis Office Center)
Székhely: 1143 Budapest, Stefánia út 37, III emelet 3
Kamarai nyilvántartási szám: 571
Adószám/Közösségi adószám: 18097364-2-42/HU18097364
információk
Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamara (székhely: 1055 Budapest, Szalay utca 7, levelezési cím: 1363 Budapest, Postafiók 61) által bejegyzett Magyar Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján találhatóak.
elérhetőségek
- Ügyfélfogadás: 1027 Budapest, Horvát utca 14 (Bázis Office Center)
- Levelezési cím: 1539 Budapest, Postafiók 651
- Fax: +36 1 700 43 40
- Telefon: +36 20 377 55 99
- E-mail: iroda@magyarugyvediiroda.hu
- Kamarai nyilvántartási szám: 571
- Közösségi adószám: HU18097364
információk
Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamara (honlap: www.bpbar.hu, székhely: 1055 Budapest, Szalay utca 7, levelezési cím: 1363 Budapest, Postafiók 61) által bejegyzett Magyar Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.mük.hu honlapon találhatóak.